♬♫♪♩ Amikor én még kislány voltam sálálá♩♪♫♬
Az este alvás helyett ismét csak forgolódtunk, mert még mindig ezer fok van éjjel is.
Így került szóba, hogy anno gyerekként hogyan is teltek ezek a meleg nyári napok...
Mivel a Velencei-tó partján nőttem fel, nem lehetett okom panaszra.
Napközben a parton hédereltünk, este jókat dumáltunk a parton, vagy szalonnát sütöttünk, amikor nagyobbak voltunk, akkor be csúszott egyszer egyszer valami jó kis buli...
Így került szóba, hogy anno gyerekként hogyan is teltek ezek a meleg nyári napok...
Mivel a Velencei-tó partján nőttem fel, nem lehetett okom panaszra.
Napközben a parton hédereltünk, este jókat dumáltunk a parton, vagy szalonnát sütöttünk, amikor nagyobbak voltunk, akkor be csúszott egyszer egyszer valami jó kis buli...
Ami viszont állandó volt, úgy 10-12 éves koromtól az a sátrazás.
Amint véget ért az iskola felvertem anyukámék frankó kis kétszemélyes sátrát, amit ha jól emlékszem még a "Cseheknél" nyertek tombolán (Abban az időben volt a helyi csapatnak ilyen "testvér-csapat" félesége nem messze a határtól, akkor még Csehszlovákiának hívták az országot.... minden nyáron jöttek ide a muzslai családok, meg írhatnám, hogy mentek ki a magyarok, de ez abban a formában nem igaz, hiszen Ők is magyarok, attól még, hogy ide-oda pakolgatták a határokat... Na most egy ilyen kintlét alatt vették vagy nyerték tombolán a szüleim a sátrat -én az utóbbira esküdnék)
Amint véget ért az iskola felvertem anyukámék frankó kis kétszemélyes sátrát, amit ha jól emlékszem még a "Cseheknél" nyertek tombolán (Abban az időben volt a helyi csapatnak ilyen "testvér-csapat" félesége nem messze a határtól, akkor még Csehszlovákiának hívták az országot.... minden nyáron jöttek ide a muzslai családok, meg írhatnám, hogy mentek ki a magyarok, de ez abban a formában nem igaz, hiszen Ők is magyarok, attól még, hogy ide-oda pakolgatták a határokat... Na most egy ilyen kintlét alatt vették vagy nyerték tombolán a szüleim a sátrat -én az utóbbira esküdnék)
Még most is emlékszem az illatára, ahogy a csomagolásából kiszedtem, szépen kihajtogattam, összeillesztettem a tartó vasait, bekúsztam, beillesztettem a megfelelő helyre az egyik rudat, majd a másikat és már félig-meddig állt is a nyári lakom. Ekkor még kint kifeszítettem a kábeleket, leszúrtam a cölöpöket... Olyan érdekes, "műanyag szaga" volt, gondolom az alsó vízhatlan padló miatt... Szépen ki hordtam bele a legfontosabbakat, ágynemű, hálózsák, elemlámpa.⛺
Ha már ez a kánikula, ami eszembe juttata ezeket az emlékeket;
Az ilyen napokon eszméletlen jókat szaunáztam odabent -csak akkor még nem tudtam, hogy így hívják 😂
Az egész nyarat ott töltöttem. Akár esett, akár fújt... (na jó, egy alkalomra tisztán emlékszem, amikor eszméletlen nagy vihar volt és anyám ott állt a lépcső tetején és könyörgött, hogy menjek be, mert rám dől a diófa. Szerencsére nem így lett, a sátram megúszta a dolgot, szerencsére nem szó szerint, soha nem ázott be.
Ha már ez a kánikula, ami eszembe juttata ezeket az emlékeket;
Az ilyen napokon eszméletlen jókat szaunáztam odabent -csak akkor még nem tudtam, hogy így hívják 😂
Az egész nyarat ott töltöttem. Akár esett, akár fújt... (na jó, egy alkalomra tisztán emlékszem, amikor eszméletlen nagy vihar volt és anyám ott állt a lépcső tetején és könyörgött, hogy menjek be, mert rám dől a diófa. Szerencsére nem így lett, a sátram megúszta a dolgot, szerencsére nem szó szerint, soha nem ázott be.
Szóval az efféle nyári kalandjaimat meséltem a férjemnek, amikor valahogy arra terelődött a szó, hogy mennyire kár, hogy az én gyerekeim már nem élik át ezeket a kalandokat (sem, meg egy csomó mást, amit majd egyszer lehet, hogy elmesélek), hiszen nem is ott élünk már, meg eltelt azóta pár év(tized).
Akkor villant át az agyamon, hogy valószínűleg nem is lenne biztonságos, hogy mennyire veszélyes.
Mi van, ha valaki rájuk törne, kirabolná, bántaná őket?
És itt kalandoztak el igazán a gondolataim:
Vajon én is akkora veszélyben voltam anno, csak azért nem gondoltam át ezt így, mert akkor még én voltam a gyerek?
Akkor villant át az agyamon, hogy valószínűleg nem is lenne biztonságos, hogy mennyire veszélyes.
Mi van, ha valaki rájuk törne, kirabolná, bántaná őket?
És itt kalandoztak el igazán a gondolataim:
Vajon én is akkora veszélyben voltam anno, csak azért nem gondoltam át ezt így, mert akkor még én voltam a gyerek?
Lehet, hogy csak a szerencsének, meg a klassz kis zsákutcánknak köszönhető, hogy nem járt arra valaki beteg elme, aki kifigyelhette volna, hogy én ott alszom éjjelente, többnyire egyedül?
Talán azért sem voltam akkora pácban, mert nem volt "érték" a vackomban? Hiszen hol volt még akkor mobil, laptop, tab és miegymás, ami napjainkban biztosan alap felszereltsége lenne egy ilyen ideiglenes nyári laknak.
Talán azért sem voltam akkora pácban, mert nem volt "érték" a vackomban? Hiszen hol volt még akkor mobil, laptop, tab és miegymás, ami napjainkban biztosan alap felszereltsége lenne egy ilyen ideiglenes nyári laknak.
Vagy csak én komplikálom túl a dolgot és ma sem esne kutya baja sem a kölköknek?
Nekem meg nagy mákom van, hogy akkoriban nem volt még internet, meg a média sem volt ilyen sötét , nem ontotta magából a híradó órákon át a "meghalt, megölték, kigyulladt, eltűnt, ilyen katasztrófa, olyan pánik helyzet...." negatív bullshiteket, így nem volt "oka" a szüleimnek félteni engem?
Nekem meg nagy mákom van, hogy akkoriban nem volt még internet, meg a média sem volt ilyen sötét , nem ontotta magából a híradó órákon át a "meghalt, megölték, kigyulladt, eltűnt, ilyen katasztrófa, olyan pánik helyzet...." negatív bullshiteket, így nem volt "oka" a szüleimnek félteni engem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése